A Civil Mozgalom működési rendje

a. Munkacsoport

1. A munkacsoport a legkisebb szervezeti egység. Érdeklődési körök szerint szerveződik, és viselheti a „Civil Mozgalom ...-i ... munkacsoportja” nevet.
2. A munkacsoport létrehozásához legalább öt tag és egy alapító nyilatkozat szükséges, melyet az alakuló gyűlés jegyzőkönyvével együtt jóváhagyásra a Civil Mozgalom Vezetőségének kell elküldeni.
3. A munkacsoport maga határozza meg az alapszabállyal összhangban a működési rendjét, valamint 3 évre megválasztja tagjai közül a vezetőségét, amely kettő vagy szükség szerint több ügyvivőből áll, és mindezekről írásban tájékoztatja a Civil Mozgalom Vezetőségét.
4. A munkacsoport hatásköre a csoport keretein belül megvalósítható feladatok végrehajtására terjed ki, melyek előkészítése, koordinálása és ellenőrzése, valamint az ezekről szóló beszámolók elkészítése és a Civil Mozgalom Vezetőségéhez való eljuttatása a munkacsoport vezetőségének a feladata.
5. A munkacsoport nyilvántartja a tagjait és gondoskodik a tagdíjaknak a mozgalom bankszámlájára történő befizetéséről, melyről félévenként jelentést kell tenni a Civil Mozgalom Vezetőségének. A féléves jelentést követően a befizetett tagdíjak 50%-a a munkacsoport működési költségeire fordítható.
6. A munkacsoport az egyéb saját bevételeivel és a kapott támogatásaival 80%-ban szabadon gazdálkodhat, vagyonát önállóan kezeli, és a kötelezettségeiért is maga felel.
7. A munkacsoport vezetősége köteles a tagokat a mozgalom egészét érintő ügyekről tájékoztatni.
8. A munkacsoport havonta, jegyzőkönyv vezetésével köteles gyűlést tartani, mely csak akkor érvényes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz. Ennek hiánya, valamint az alapszabállyal ellentétes működés új munkacsoport vezetőség választását vonja maga után. Erről a Felügyelő Bizottság hoz határozatot, mely döntéssel szemben a Civil Mozgalom Vezetőségéhez lehet fellebbezni.
 

b. Helyi Csoport

 
1. A helyi csoport átmeneti szervezeti egysége a mozgalomnak. Alapítható minden önálló önkormányzattal rendelkező településen vagy településrészen, és viselheti a „Civil Mozgalom ...-i helyi csoportja” nevet.
2. Helyi csoport alakításához legalább tíz tag és egy alapító nyilatkozat szükséges, melyet az alakuló gyűlés jegyzőkönyvével együtt jóváhagyásra a Civil Mozgalom Vezetőségének kell elküldeni.
3. A helyi csoport maga határozza meg az alapszabállyal összhangban a működési rendjét valamint a vezetőségét, és mindezekről írásban tájékoztatja a Civil Mozgalom Vezetőségét.
4. A helyi csoport vezetősége a csoportvezetőből és két helyetteséből áll, akiket maga közül 3 évre választ meg.
5. A helyi csoport hatásköre a csoport keretein belül megvalósítható feladatok végrehajtására terjed ki, melyek előkészítése, koordinálása és ellenőrzése, valamint az ezekről szóló beszámolók elkészítése és a Civil Mozgalom Vezetőségéhez való eljuttatása a helyi csoport vezetőségének a feladata.
6. A helyi csoport nyilvántartja a tagjait és gondoskodik a tagdíjaknak a mozgalom bankszámlájára történő befizetéséről, melyről félévenként jelentést kell tenni a Civil Mozgalom Vezetőségének. A féléves jelentést követően a befizetett tagdíjak 50%-a a helyi csoport működési költségeire fordítható.
7. A helyi csoport az egyéb saját bevételeivel és a kapott támogatásaival 80%-ban szabadon gazdálkodhat, vagyonát önállóan kezeli, és a kötelezettségeiért is maga felel.
8. A helyi csoport vezetősége köteles a tagokat a mozgalom egészét érintő ügyekről tájékoztatni.
9. A helyi csoport havonta, jegyzőkönyv vezetésével köteles gyűlést tartani, mely csak akkor érvényes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz. Ennek hiánya, valamint az alapszabállyal ellentétes működés új helyi csoport vezetőség választását vonja maga után. Erről a Felügyelő Bizottság hoz határozatot, mely döntéssel szemben a Civil Mozgalom Vezetőségéhez lehet fellebbezni.
 

c. Kerületi Szervezet

1. A kerületi szervezet területi bázisa a helyi csoportoknak és a munkacsoportoknak. Működési területe az érvényben lévő választási körzet, és viselheti a „Civil Mozgalom ...-i választókerületi szervezete” nevet.
2. Kerületi szervezet megalapításához legalább harminc tag és egy alapító nyilatkozat szükséges, melyet az alakuló gyűlés jegyzőkönyvével együtt jóváhagyásra a Civil Mozgalom Vezetőségének kell elküldeni.
3. A kerületi szervezet maga határozza meg az alapszabállyal összhangban a működési rendjét, valamint 3 évre megválasztja tagjai közül a vezetőségét, és mindezekről írásban tájékoztatja a Civil Mozgalom Vezetőségét.
4. A kerületi szervezet vezetőségének tagjai:    
                                                                            - kerületi elnök
                                                                            - kerületi elnökhelyettes
                                                                            - gazdasági vezető
                                                                            - pénztáros
                                                                            - kerületi titkár
                                                                            - kerületi titkárhelyettes
 

5. A kerületi szervezet hatásköre a szervezet keretein belül megvalósítható feladatok végrehajtására terjed ki, melyek előkészítése, koordinálása és ellenőrzése, valamint az ezekről szóló beszámolók elkészítése és a Civil Mozgalom Vezetőségéhez való eljuttatása a kerületi szervezet vezetőségének a feladata.
6. A kerületi szervezet nyilvántartja a tagjait és gondoskodik a tagdíjaknak a mozgalom bankszámlájára történő befizetéséről, melyről félévenként jelentést kell tenni a Civil Mozgalom Vezetőségének. A féléves jelentést követően a befizetett tagdíjak 50%-a a kerületi szervezet működési költségeire fordítható.
7. A kerületi szervezet az egyéb saját bevételeivel és a kapott támogatásaival 80%-ban szabadon gazdálkodhat, vagyonát önállóan kezeli, és a kötelezettségeiért is maga felel.
8. A kerületi szervezet vezetősége köteles a tagokat a mozgalom egészét érintő ügyekről tájékoztatni.
9. A kerületi szervezet vezetősége kéthetente, tagsága havonta jegyzőkönyv vezetésével köteles gyűlést tartani, mely csak akkor érvényes, ha azon a vezetőség, illetve a tagok több mint fele részt vesz. Ennek hiánya, valamint az alapszabállyal ellentétes működés új kerületi vezetőség választását vonja maga után. Erről a Felügyelő Bizottság hoz határozatot, mely döntéssel szemben a Civil Mozgalom Vezetőségéhez lehet fellebbezni.
10. A kerületi szervezet vezetősége meghatározott feladatok elvégzésére felelősöket nevezhet ki, ha már korábban spontán szerveződés nem történt az adott témakörben.
11. A kerületi szervezet felelősök az alábbi tagozódásban tevékenykedhetnek:
- szakmai (szociális, vállalkozás, kultúra, gazdaság, sport, környezetvédelem, mezőgazdaság, biokultúra, ipar, törvénykezés, egészségügy, pénzügy stb.)
- szervezeti (sajtó, propaganda, szervezés, anyagbeszerzés stb.)
- társadalmi (ideológia, nemzetiség, történelem, kül- és belkapcsolatok, akció, vallás, stratégia, településfejlesztés, bűnmegelőzés stb.)
 

d. Megyei Szervezet

1. A megyei szervezet területi bázisa a kerületi szervezeteknek, a munkacsoportoknak és a megyei bizottságoknak. A szervezet a mozgalom kicsinyített mása, működési területe az adott megye, viselheti a „Civil Mozgalom ... megyei szervezete” nevet.
2. Megyei szervezet alakításához legalább száz tag és egy szándéknyilatkozat szükséges, melyet az alakuló gyűlés jegyzőkönyvével együtt jóváhagyásra a Civil Mozgalom Vezetőségének kell elküldeni.
3. A megyei szervezet maga határozza meg az alapszabállyal összhangban a működési rendjét, valamint 3 évre megválasztja tagjai közül a vezetőségét, és mindezekről írásban tájékoztatja a Civil Mozgalom Vezetőségét.
4. A megyei szervezet vezetőségének tagjai:
                                                                        - megyei elnök
                                                                        - megyei elnökhelyettes
                                                                        - gazdasági vezető
                                                                        - pénztáros
                                                                        - megyei titkár
                                                                        - megyei titkárhelyettes

5. A megyei szervezet hatásköre a szervezet keretein belül megvalósítható feladatok végrehajtására terjed ki, melyek előkészítése, koordinálása és ellenőrzése, valamint az ezekről szóló beszámolók elkészítése és a Civil Mozgalom Vezetőségéhez való eljuttatása a megyei szervezet vezetőségének a feladata.
6. A megyei szervezet nyilvántartja a tagjait és gondoskodik a tagdíjaknak a mozgalom bankszámlájára történő befizetéséről, melyről félévenként jelentést kell tenni a Civil Mozgalom Vezetőségének. A féléves jelentést követően a befizetett tagdíjak 50%-a a megyei szervezet működési költségeire fordítható.
7. A megyei szervezet az egyéb saját bevételeivel és a kapott támogatásaival 80%-ban szabadon gazdálkodhat, vagyonát önállóan kezeli, és a kötelezettségeiért is maga felel.
8. A megyei szervezet vezetősége köteles a tagokat a mozgalom egészét érintő ügyekről tájékoztatni.
9. A megyei szervezet vezetősége kéthetente köteles jegyzőkönyv vezetése mellett gyűlést tartani, melyek csak akkor érvényesek, ha azon a vezetőségi tagok több mint fele részt vesz. Emellett a kerületi szervezetek, helyi csoportok, munkacsoportok és megyei bizottságok vezetői számára havonta gyűlést kell szervezni, ahol a vezetők több mint felének részt kell venni. Mindezek hiánya, valamint az alapszabállyal ellentétes működés új megyei vezetőség választását vonja maga után. Erről a Felügyelő Bizottság hoz határozatot, mely döntéssel szemben a Civil Mozgalom Vezetőségéhez lehet fellebbezni.
10. A megyei szervezet vezetői meghatározott feladatok elvégzésére ügyvivőket nevezhetnek ki, ha már korábban spontán szerveződés nem történt az adott témakörben.
11. A megyei szervezet ügyvivői az alábbi tagozódásban tevékenykedhetnek:
    - szakmai (szociális, vállalkozás, kultúra, gazdaság, sport, környezetvédelem, mezőgazdaság, biokultúra, ipar, törvénykezés, egészségügy, pénzügy stb.)
    - szervezeti (sajtó, propaganda, szervezés, anyagbeszerzés stb.)
    - társadalmi (ideológia, nemzetiség, történelem, kül- és belkapcsolatok, akció, vallás, stratégia, településfejlesztés, bűnmegelőzés stb.)
12. Budapesten a megyei szervezeti szint hiányzik.
 

e. A Régiók

1. A régió területi bázisa a megyei szervezeteknek és a regionális bizottságoknak. Működési területe az adott régió, viselheti a „Civil Mozgalom ...-i szervezete” nevet.
2. Hat régió hozható létre: Kelet-Magyarországi régió (Szabolcs-Sz.-Bereg, Hajdú Bihar és Borsod megye), Dél-Alföldi régió (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Szolnok megye), Közép-Magyarországi régió (Heves, Nógrád és Pest megye), Nyugat-Magyarországi régió (Fejér, Komárom, Győr-Sopron, Vas és Veszprém megye), Dél-Dunántúli régió (Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye), valamint a Budapesti régió.
3. Régió megalakításához legalább ötszáz tag és egy szándéknyilatkozat szükséges, melyet az alakuló gyűlés jegyzőkönyvével együtt jóváhagyásra a Civil Mozgalom Vezetőségének kell elküldeni.
4. A régió maga határozza meg az alapszabállyal összhangban a működési rendjét, valamint 3 évre megválasztja tagjai közül a vezetőségét, és mindezekről írásban tájékoztatja a Civil Mozgalom Vezetőségét.
5. A régió vezetőségének tagjai:
                                                      - régió, illetve budapesti elnök
                                                      - régió, illetve budapesti elnökhelyettes
                                                      - gazdasági vezető
                                                      - pénztáros
                                                      - régió, illetve budapesti titkár
                                                      - régió, illetve budapesti titkárhelyettes

6. A régió hatásköre a régiós szervezet keretein belül megvalósítható feladatok végrehajtására terjed ki, melyek előkészítése, koordinálása és ellenőrzése, valamint az ezekről szóló beszámolók elkészítése és a Civil Mozgalom Vezetőségéhez való eljuttatása a régió vezetőségének a feladata.
7. A régiós szervezet nyilvántartja a tagjait és gondoskodik a tagdíjaknak a mozgalom bankszámlájára történő befizetéséről, melyről félévenként jelentést kell tenni a Civil Mozgalom Vezetőségének. A féléves jelentést követően a befizetett tagdíjak 50%-a a megyei szervezet működési költségeire fordítható.
8. A régió az egyéb saját bevételeivel és a kapott támogatásaival 80%-ban szabadon gazdálkodhat, vagyonát önállóan kezeli, és a kötelezettségeiért is maga felel.
9. A régió vezetősége köteles a tagokat a mozgalom egészét érintő ügyekről tájékoztatni.
10. A régió vezetősége kéthetente köteles gyűlést tartani jegyzőkönyv vezetése mellett, melyek csak akkor érvényesek, ha azon a vezetőségi tagok több mint fele részt vesz. Emellett a megyei szervezetek vezetőinek havonta gyűlést kell szervezni, ahol a vezetők több mint felének részt kell venni. Mindezek hiánya, valamint az alapszabállyal ellentétes működés új vezetőség választását vonja maga után. Erről a Felügyelő Bizottság hoz határozatot, mely döntéssel szemben a Civil Mozgalom Vezetőségéhez lehet fellebbezni.
11. A régió vezetői meghatározott feladatok elvégzésére ügyvivőket nevezhetnek ki, ha már korábban spontán szerveződés nem történt az adott témakörben.
12. A régió ügyvivői az alábbi tagozódásban tevékenykedhetnek:
- szakmai (szociális, vállalkozás, kultúra, gazdaság, sport, környezetvédelem, mezőgazdaság, biokultúra, ipar, törvénykezés, egészségügy, pénzügy stb.)
- szervezeti (sajtó, propaganda, szervezés, anyagbeszerzés stb.)
- társadalmi (ideológia, nemzetiség, történelem, kül- és belkapcsolatok, akció, vallás, stratégia, településfejlesztés, bűnmegelőzés stb.)

f. Megyei Bizottság

 
1. A megyei bizottság területi bázisa a munkacsoportoknak, és érdeklődési körök szerint szerveződik. Működési területe az adott megye, viselheti a „Civil Mozgalom ... megyei ... bizottsága” nevet.
2. Megyei bizottság létrehozásához legalább húsz tag és egy alapító nyilatkozat szükséges, melyet az alakuló gyűlés jegyzőkönyvével együtt jóváhagyásra a Civil Mozgalom Vezetőségének kell elküldeni.
3. A megyei bizottság maga határozza meg az alapszabállyal összhangban a működési rendjét, valamint 3 évre megválasztja tagjai közül a vezetőségét, és mindezekről írásban tájékoztatja a Civil Mozgalom Vezetőségét.
4. A megyei bizottság vezetőségének tagjai:
                                                                       - bizottsági elnök
                                                                       - bizottsági elnökhelyettes
                                                                       - bizottsági titkár
                                                                       - bizottsági titkárhelyettes
                                                                       - ügyvezetők

5. A megyei bizottság hatásköre a bizottság keretein belül megvalósítható feladatok végrehajtására terjed ki, melyek előkészítése, koordinálása és ellenőrzése, valamint az ezekről szóló beszámolók elkészítése és a Civil Mozgalom Vezetőségéhez való eljuttatása a megyei bizottság vezetőségének a feladata.
6. A megyei bizottság nyilvántartja a tagjait és gondoskodik a tagdíjaknak a mozgalom bankszámlájára történő befizetéséről, melyről félévenként jelentést kell tenni a Civil Mozgalom Vezetőségének. A féléves jelentést követően a befizetett tagdíjak 50%-a a megyei bizottság működési költségeire fordítható.
7. A megyei bizottság az egyéb saját bevételeivel és a kapott támogatásaival 80%-ban szabadon gazdálkodhat, vagyonát önállóan kezeli, és a kötelezettségeiért is maga felel.
8. A megyei bizottság vezetősége köteles a tagokat a mozgalom egészét érintő ügyekről tájékoztatni.
9. A megyei bizottság havonta, a megyei bizottság vezetősége kéthetente köteles gyűlést tartani jegyzőkönyv vezetése mellett, melyek csak akkor érvényesek, ha azon a tagok, illetve a vezetőségi tagok több mint fele részt vesz. Mindezek hiánya, valamint az alapszabállyal ellentétes működés új vezetőség választását vonja maga után. Erről a Felügyelő Bizottság hoz határozatot, mely döntéssel szemben a Civil Mozgalom Vezetőségéhez lehet fellebbezni.

g. Regionális és Fővárosi Bizottság

1. A regionális bizottság területi bázisa a megyei bizottságoknak. Működési területe az adott régió, viselheti a „Civil Mozgalom ... régió ... bizottsága”, illetve a főváros esetében a „Civil Mozgalom fővárosi … bizottsága” nevet.
2. Regionális és Fővárosi bizottság létrehozásához legalább ötven tag és egy alapító nyilatkozat szükséges, melyet az alakuló gyűlés jegyzőkönyvével együtt jóváhagyásra a Civil Mozgalom Vezetőségének kell elküldeni.
3. A regionális és Fővárosi bizottság maga határozza meg az alapszabállyal összhangban a működési rendjét, valamint 3 évre megválasztja tagjai közül a vezetőségét, és mindezekről írásban tájékoztatja a Civil Mozgalom Vezetőségét.
4. A regionális és Fővárosi bizottság vezetőségének tagjai:
                                                                                                  - bizottsági elnök
                                                                                                  - bizottsági elnökhelyettes
                                                                                                  - bizottsági titkár
                                                                                                  - bizottsági titkárhelyettes
                                                                                                  - gazdasági vezető
                                                                                                  - pénztáros
                                                                                                  - ügyvivő

5. A regionális bizottság hatásköre a bizottság keretein belül megvalósítható feladatok végrehajtására terjed ki, melyek előkészítése, koordinálása és ellenőrzése, valamint az ezekről szóló beszámolók elkészítése és a Civil Mozgalom Vezetőségéhez való eljuttatása a regionális bizottság vezetőségének feladata.
6. A regionális bizottság nyilvántartja a tagjait és gondoskodik a tagdíjaknak a mozgalom bankszámlájára történő befizetéséről, melyről félévenként jelentést kell tenni a Civil Mozgalom Vezetőségének. A féléves jelentést követően a befizetett tagdíjak 50%-a a regionális bizottság működési költségeire fordítható.
7. A regionális bizottság az egyéb saját bevételeivel és a kapott támogatásaival 80%-ban szabadon gazdálkodhat, vagyonát önállóan kezeli, és a kötelezettségeiért is maga felel.
8. A regionális bizottság vezetősége köteles a tagokat a mozgalom egészét érintő ügyekről tájékoztatni.
9. A regionális bizottság vezetősége kéthetente, tagsága havonta köteles gyűlést tartani jegyzőkönyv vezetése mellett, melyek csak akkor érvényesek, ha azon a tagok, illetve a vezetőségi tagok több mint fele részt vesz. Mindezek hiánya, valamint az alapszabállyal ellentétes működés új vezetőség választását vonja maga után. Erről a Felügyelő Bizottság hoz határozatot, mely döntéssel szemben a Civil Mozgalom Vezetőségéhez lehet fellebbezni.

h. Országos Szakbizottság

1. Az országos szakbizottság legfőbb bázisa a regionális bizottságoknak, viselheti a „Civil Mozgalom országos ... szakbizottsága” nevet.
2. Országos szakbizottság létrehozásához legalább száz tag és egy alapító nyilatkozat szükséges, melyet az alakuló gyűlés jegyzőkönyvével együtt jóváhagyásra a Civil Mozgalom Vezetőségének kell elküldeni.
3. Az országos szakbizottság maga határozza meg az alapszabállyal összhangban a működési rendjét, valamint 3 évre megválasztja tagjai közül a vezetőségét, és mindezekről írásban tájékoztatja a Civil Mozgalom Vezetőségét.
4. Az országos szakbizottság vezetőségének tagjai:     
                                                                                        - szakbizottsági elnök
                                                                                        - szakbizottsági elnökhelyettes
                                                                                        - szakbizottsági titkár
                                                                                        - szakbizottsági titkárhelyettes
                                                                                        - gazdasági vezető
                                                                                        - pénztáros
                                                                                        - ügyvezetők

5. Az országos szakbizottság hatásköre a szakbizottság keretein belül megvalósítható feladatok végrehajtására terjed ki, melyek előkészítése, koordinálása és ellenőrzése, valamint az ezekről szóló beszámolók elkészítése és a Civil Mozgalom Vezetőségéhez való eljuttatása az országos szakbizottság vezetőségének a feladata.
6. Az országos szakbizottság nyilvántartja a tagjait és gondoskodik a tagdíjaknak a mozgalom bankszámlájára történő befizetéséről, melyről félévenként jelentést kell tenni a Civil Mozgalom Vezetőségének. A féléves jelentést követően a befizetett tagdíjak 50%-a az országos szakbizottság működési költségeire fordítható.
7. Az országos szakbizottság az egyéb saját bevételeivel és a kapott támogatásaival 80%-ban szabadon gazdálkodhat, vagyonát önállóan kezeli, és a kötelezettségeiért is maga felel.
8. Az országos szakbizottság vezetősége köteles a tagokat a mozgalom egészét érintő ügyekről tájékoztatni.
9. Az országos szakbizottság vezetősége kéthetente, tagsága havonta köteles gyűlést tartani jegyzőkönyv vezetése mellett, melyek csak akkor érvényesek, ha azon a tagok, illetve a vezetőségi tagok több mint fele részt vesz. Mindezek hiánya, valamint az alapszabállyal ellentétes működés új vezetőség választását vonja maga után. Erről a Felügyelő Bizottság hoz határozatot, mely döntéssel szemben a Civil Mozgalom Vezetőségéhez lehet fellebbezni.